Cikkek, hasznos információk

Kapszula endoszkópia

2012.09.18.

A nyelőcső, a vékonybél és a vastagbél kapszula endoszkópos vizsgálatok az Endo-Kapszula Magánorvosi Centrumban, Székesfehérváron is elérhetőek! Lehetőség a vastagbélrák szűrésre.

kapcsolódó képek

A béldaganatok és ezen belül is a vastagbélrák egyre előrébb kerülnek a halálozási toplistákon, mégis sokan félnek az endoszkópos vizsgálattól. Hamarosan azonban elég lesz talán egy kapszulát lenyelni, amelyik végigfotózza a tápcsatornát és kiszűri a vastagbélrákot. Jelenleg létezik már nyelőcső kapszula, vékonybél kapszula és vastagbél kapszula endoszkópia is. E technológia az Endo-Kapszula magánorvosi centrumban már Székesfehérváron is elérhető.

A vastagbélrák a fejlett európai országokban, így hazánkban is a második leggyakoribb előfordulással és halálozással járó daganatos megbetegedés: előfordulási gyakorisága világszerte az utóbbi 30 évben több mint másfélszeresére emelkedett. Sajnálatos módon az elmúlt húsz évben hazánkban tovább emelkedett a vastagbélrákos esetek száma, szemben a többi európai uniós országgal, aminek legfőbb oka az endoszkópos szűrés hiánya. Aki már átesett endoszkópos vizsgálaton, annak ez biztosan nem tartozik élete legkellemesebb élményei közé. Ezért jelent igazi áttörést az a 2001-ben szabadalmaztatott kapszula endoszkópos eljárás, amelynek során elég lenyelni egy digitális kamerát és rádióadót tartalmazó kis  kapszulát, mely végig fotózza a bélcsatornát és kiszűri illetve korán, még kezelhető állapotban felismeri a vastagbél polypot és a vastagbélrákot. 

A  kapszula endoszkópia egy csúcstechnológiás, teljesen fájdalommentes diagnosztikai eljárás jelenleg már a nyelőcső, a vékonybél és a vastagbél teljes hosszának endoszkópos ábrázolására is alkalmas - mondta Madácsy László címzetes egyetemi docens. A kapszula endoszkópos eljárás során a mini kamera lenyelését köveően az endoszkópos (tükrözéses) vizsgálathoz hasonló minőségű digitális fotókat kapunk az előbbi kellemetlenségei nélkül, nincs fájdalom vagy fertőzésveszély, és nincs szükség altatásra és levegő befúvásra sem, ami egy csomó újabb kellemetlenséget okoz.
Az egyszer használatos, mini, 3,7 grammos, 11 milliméter átmérőjű, két, egyenként 140-156 fokos látószögű  CMOS mini kamerát tartalmazó kapszula endoszkópból háromféle van: nyelőcső kapszula, vékonybél kapszula és vastagbél kapszula. Ezek között nem is a nagyság az alapvető különbség, hanem az, hogy mikor ébrednek fel mikor és hány digitális fotó felvételt készítenek mini kamerájukkal a lenyelést követően. Az átlagosan 8-10 órás élettartamú kapszula endoszkóp ugyanis úgy van kialakítva, hogy  a lenyelés után kikapcsoljon, majd  az emésztőrendszer azon szakaszában, amit vizsgálni kell, ismét életre keljen és fotkat készítsen.
Az utazó mini kamera másodpercenként 2-4 képet készít a tápcsatorna belsejéről, s ezt a képet egy, a betegre erősített  gyűjtőszerkezetbe sugározza. Azt, hogy éppen hol tart, a páciens testére tapasztott antennavezetékek segítségével határozható meg. A kapszula endoszkóp végül  a vécében végzi, az összegyűjtött fotók pedig alig fél óra alatt átvihetők egy asztali számítógépre, az orvos kiértékelheti a kapszula által készített felvételt, s akár CD-re is írhatja azokat - mutatja  a főorvos  a képőernyőn a felvételeket.
A látvány szó szerint lenyűgöző. A kapszula endoszkópos fotók a legjobb minőségű filmével vetélkednek, s ez nem is annyira szépészeti, mint inkább diagnosztikai értékkel bír. Az új módszer sem csodaszer persze  -húzza alá a főorvos. Azok a betegek például, akiknek valamilyen nyelési zavaruk, bélszűkületük van, illetve beépített szívritmus-szabályozóval (pacemaker) élnek,  nem vizsgálhatók kapszula endoszkóppal.