Cikkek, hasznos információk
A polip szó eredetileg szabad szemmel is látható anatómiai gomba formát jelöl, mely a környezetéből elődomborodó, körülírt, nyélen (kocsányon ülő) daganatos szövetrészletet jelenti. Az elődomborodó rész általában rendellenesen szaporodó szövetből, jóindulatú daganatból áll. Jóindulatú daganatról beszélünk, ha a szaporodó tumor ugyan folyamatos helyi növekedést mutat, de tovaterjedésre, szétszóródásra, azaz áttétek képzésére nem hajlamos. A jóindulatú daganat bár okozhat vérzést, vérvesztést és helyi kompressziós panaszokat, (ezért térszűkítő folyamatként is nevezhetjük), de a környező szövetek határait tiszteletben tartja, a környező szervekre nem terjed rá, azokat nem pusztítja el.
A rosszindulatú daganat, rák ezzel szemben agresszíven, sokszor igen gyorsan nő, a környező szerveket nem kíméli, rájuk terjed (lokális áttétet képezve) majd károsítja, tönkre teszi azokat. A rosszindulatú daganat a nyirok és véredények falát sem kíméli, azokba betör, és a vérárammal illetve nyiroknedvvel tovaterjedve a szervezetben szétszóródik és távoli fiókokat, áttéteket (metasztázisokat) képez. Az áttétek az eredeti daganathoz hasonlóan önkényes növekedésnek indulnak, a környezetüket károsítják, végül az egész anyagcserét felborítják, a szerveket tönkreteszik, a beteg leromlását és végül lassú halálát okozzák.
A daganatok jó, vagy rosszindulatú biológiai viselkedését a szövettani képükből igen pontosan meg lehet határozni. Ezért a talált daganatok szövettani mintavétele az endoszkópos vizsgálat során kritikus információt ad arra nézve, hogy milyen viselkedésű daganattal állunk szemben, mert ez az egész további kezelés menetét meghatározza.
Jóindulatú vastagbél polipok igen gyakran találhatók a vastagbél területén. Formájukat tekintve lehetnek laposak vagy nyelesek, azaz széles területen elterülve a bél falán, de képezhetnek hosszú nyelet is, melyen keresztül a bél üregébe belógnak. Méretüket tekintve az alig észreveheto 1-2 mm-től akár 6-8 cm. nagyságúra is megnőhetnek, mely utóbbiak már a bél elzáródását okozhatják. Az 5 mm alatti un banalis polypok szinte mindig jóindulatúak, az 1 cm-nél nagyobbak azonban gyakran malignizálódnak (rosszindulatúan átalakulnak). A vastagbél polipok 1 cm alatt szinte minden esetben az endoszkópos vizsgálat alatt eltávolíthatóak. A bélpolipok eltávolítása tehát a rák megelőzését szolgálja. A kisebb, illetve a nyeles polipok zöme endoszkópos úton eltávolítható. Az endoszkópos polypectomiának nevezett eljárás során a hajlékony béltükör vékony csatornáján keresztül egy dróthurkot vezetünk a bélbe, ezt a polip nyakára helyezzük, és azt coagulációs áram segítségével átvágjuk, majd a polipot szövettani vizsgálatra a betegből eltávolítjuk.
A vastagbélpolipok különös jelentőségét az adja, hogy mai tudományos álláspont szerint a vastagbélrákok zöme ezen polipok lassú és fokozatos növekedése és rosszindulatú elfajulása útján keletkezik. A polipok tehát a vastagbélrák megelőző állapotának tekinthetők. A polipok endoszkópos eltávolítása így megelőzheti a vastagbélrák kialakulását. Irodalmi adatok alapján ez a polip-rák átalakulás 8-10 évet vehet igénybe. Ez a viszonylag hosszú idő teszi alkalmassá a vastagbéldaganatot a szűrésre. A bélpolipok panaszt vagy tünetet gyakorlatilag nem okoznak, azonban csekély, láthatatlan vér, vagy nyák lesodródhat róluk. A kevéske láthatatlan, rejtett bélvérzés széklettesztekkel kimutatható, így a bélpolipok felismerhetők, és eltávolíthatók. A polipok nem véreznek állandóan, ezért a székletteszt rendszeres, legalább kétéves ismétlése szükséges a várt eredményhez.
Az endoszkópos polypectomiának léteznek egyéb technikai lehetőségei is az egyszerű biopsziás fogóval történő lecsípéstől kezdődően a teljes nyálkahártya-vastagságra kiterjedő kimetszésig, az un. mucosectomiáig vagy az endoszkópos submucosalis disszekcióig. Amennyiben polip nem alkalmas az endoszkópos eltávolításra, sebészi polypectomiára lehet szükség, mely utóbbi a polip helyének endoszkópos megjelölését követően általában laparoszkópos technikával is kivitelezhető.
« vissza a hírekhez
